Szerzői bevezető
Pár mondatban szeretném Önnek elmesélni, hogyan és miért készült ez a könyv. 2008 júniusában, Lakiteleken, a Népfőiskolán a tánctáborban elhangzott, hogy a tízéves évfordulónkra jó lenne, ha megjelenne egy újabb kötet rólunk. Mesélnének a tagok, hogy kinek mit jelent a tánc, mit adott az elmúlt időszak. Ekkor tettem egy könnyelmű kijelentést. Szívesen elkészítem az interjúkat és megírom ezt a könyvet. A többiek örömmel vették tudomásul, és többet nem is beszéltünk erről. Aztán 2009-ben, február környékén elkezdtem gondolkozni, hogy nekem volt egy ígéretem. Rájöttem, hogy ideje munkához látnom, sok időbe telik, mire elkészül és megjelenik. Kértem kölcsön egy diktafont, összeállítottam egy kérdéssort, amely menet közben időnként változott, és elindultam a válaszokat rögzíteni. Kitaláltam, hogy a táncosokon kívül még kiket szólaltatnék meg szívesen. Szerencsére mindenki örömmel vállalkozott a beszélgetésre. Nagyon élvezetesek voltak a találkozások, azt hittem, jól ismerem a szereplőket, de kiderült: nem így van. Mindenki megmutatta új arcát, és nagyon érdekes történeteket ismertem meg. Életem első műve, amelyet kezében tart az olvasó, eddig nem jelentek meg írásaim, interjúim, mert nem is voltak. A táncosok válaszai hűen tükrözik az én érzéseimet és élményeimet is, amiket a tánccsoport lassan tizenegy éves fennállása óta átéltünk, azok az én életemnek is meghatározó élményei voltak. Köszönöm mindazoknak – főleg férjemnek és barátaimnak –, akik támogattak és biztattak, erőt és kitartást adtak nekem a nehéz pillanatokban a könyv elkészítéséhez.
Ottlik Géza idézetével kívánok a kedves olvasóknak kellemes időtöltést, jó szórakozást, amíg az interjúkat olvassák.
„A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket; valami, ami kitermelődött tejsav vagy gyanta, a sebekből, izomlázból, fájdalomból, törekvésekből, és lehetővé tette, hogy éljünk; valami, ami talán kevesebb a barátságnál, és több a szerelemnél.”
Ungvári Györgyi
Tíz évvel ezelőtt, egy Pesthidegkúti Önálló Élet táborban született meg tánccsoportunk létrehozásának ötlete. Mi is az Önálló Élet Tábor? Sokan vannak, akiknek betegség vagy baleset következtében véglegesen, vagy tartósan, kerekes széket kell használniuk. Az intézményi rehabilitáció után lehetőségük nyílt az érdeklődőknek Önálló Élet Táborokon részt venni, melyeket a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete és az Egalitás Alapítvány szervezett. Az egyik tábor zenés búcsú estjén jött a tánccsoport ötlete. Az ötletet a tett követte és immár 11 éve, hogy megalakult a Gördülő Tánccsoport. www.gordulotanc.hu
A tábor lakója volt éppen Sárai Rita, aki a művészeti vezetője és koreográfusa lett a csoportnak. Kezdetben még csak párperces repertoárunk volt, de az azóta megálmodott és betanult koreográfiák már több mint három órát tesznek ki, különböző stílusú táncokból. Egyik tánctáborunkon beszélgettünk arról, hogy a tízéves évfordulóra készüljön a tagokról interjúkönyv. Elvállaltam. Az interjúkat elkészítettem, a gördülő táncosokon kívül megkérdeztem néhány embert – akik a kívülálló szemével figyelnek minket a közönség soraiból nézőként vagy segítőként –, hogy rájuk milyen hatással van műsorunk.
Kiderült, hogy üzenetet közvetítünk a közönségnek a tánc, a művészet eszközével és erejével. Senkinek sem érdemes feladni még akkor sem, ha az élethelyzete gyökeresen megváltozik.
Ajánljuk a könyvet elolvasásra ép és fogyatékossággal élő embereknek, mert azon kívül, hogy betekintést ad az életünkbe, reméljük, segít mindenkinek kicsit más szemmel nézni a világot.
Kapcsolatfelvétel: Ungvári Györgyi, +3620-9720020,
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
